Ha valaki két-három évvel ezelőtt megkérdezte volna tőlem, hogy 2026 közepén hol fogunk tartani az AI-val, valószínűleg optimistább képet festettem volna, mint amit most a saját szemünkkel látunk. Írtam már arról, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a fejlesztést, arról is, hogyan épült fel és omlott össze a leépítési-visszahívási hullám, és arról is, mi történik most a Szilícium-völgyben. Itt az ideje, hogy összerakjam a nagy képet.

A marketing még mindig fényes

A nagy tech cégek keynote-jain 2026 közepén is ugyanaz megy, mint két éve: az AI „forradalmasítja” az orvoslást, az oktatást, a közlekedést, a munkát — mindent. A demók lenyűgözőek, a bemutatott videók simán futnak.

Csakhogy egyre több helyen látszik a repedés a felszín alatt:

  • a nagy nyelvi modellek fejlődése látványosan lassul, a minden évben ígért „ugrásszerű” előrelépés inkább finomhangolássá szelídült;
  • a valós, tömeges ipari alkalmazások jó része még mindig a pilot-fázisban ragad, nem éles, mindennapi használatban;
  • a beruházói türelem fogyóban van, miután a megígért bevételnövekedés több helyen elmaradt.

Amit én a mindennapi munkában látok

Ami engem a legjobban meggyőz, az nem a keynote, hanem a napi tapasztalat. Az AI-eszközök tényleg nagyszerű segítők — gyorsan írnak sablonkódot, összefoglalnak hosszú dokumentumokat, ötleteket adnak. De ott, ahol tényleg ítélőképesség, kontextus és felelősség kell, ugyanúgy emberre van szükség, mint két éve.

[Unverified] A szakmai fórumokon (pl. Hacker News, r/programming) egyre több poszt szól arról, hogy a csapatok visszavesznek az AI-generált kód vak elfogadásából, és szigorúbb code review-t vezetnek be — pontosan azért, mert a hibák és a biztonsági rések száma emelkedett.

A józanság lassan visszatér

A jó hír az, hogy 2026 közepére valami elkezdett változni a diskurzusban. Egyre több elemző (a Gartner Hype Cycle klasszikus mintáját idézve) mondja ki hangosan: az AI most a „kiábrándultság völgyében” van — vagyis a túlzott lelkesedés után jön a realista értékelés, mielőtt a technológia tényleg beérne.

Ez nem azt jelenti, hogy az AI haszontalan. Azt jelenti, hogy lassan helyére kerül, mint eszköz — nem mint mindenható megoldás.

Mi jön ezután?

A következő hetekben ezen a blogon egy kis sorozatot indítok, ami körbejárja ezt a témát: mit ígértek nekünk az AI-ról és a robotokról, mi lett belőle valójában, miért érezzük sokan disztópikusabbnak a jelent, mint amilyennek a 2000-es évek tűntek, és mi történik, amikor a technológia trükkjei kiderülnek — akár egy zenekar kapcsán is, amiről még sokan nem tudják, hogy nem is emberek írták a dalait.

Tartsatok velem — jövő héten folytatjuk.